Tényekkel cáfolja az oltásellenes hangokat a kormány

"Szakmailag nehezen vállalhatók a kormány által közzétett vakcinahatékonysági adatok. a kormány által közzétett táblázat tudományos bizonyítéknak alkalmatlan. Egy dologra azonban a jelek szerint mindenképpen alkalmas: a politikai propaganda alapanyagául tökéletesen megfelel. Már a kormány Facebook-bejegyzése is jó példa erre, amely úgy tett közzé első alkalommal minden szakértő által régóta várt számokat, hogy a poszt szövegében az adatokról semmi nem derül ki, az oltásellenes ellenzék viszont már az első mondatban feltűnik. Nem sokkal később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is is megosztotta a táblázatot Facebookon, szintén arra használva ki az alkalmat, hogy az ellenzéket kritizálja. Sem az eredeti poszt, sem a miniszteré nem állította azonban azt, amire Gulyás Gergely még utalt, azaz hogy a kínai vakcina jobb lenne, mint a Pfizer. A köztévé vasárnap délutáni híradójában azonban már úgy számoltak be a vizsgálatról, hogy a címben is ezt emelték ki – A kínai hatásosabb, mint a Pfizer? 16-32 –, és az adás jól szemléltette azt is, hogy melyik két számra koncentrálhat majd annak a kormánynak a kommunikációs gépezete, amelynek több tagja is rendszeresen elmondja, hogy a vakcina nem lehet politikai kérdés." https://telex.hu/koronavirus/2021/04/25/vakcina-hatekonysag-vizsgalat-felmeres-oltottak-megbetegedes-halalozas-kormany-tablazat-adatok-problemak-kinai-sinopharm-pfizer

https://mandiner.hu/cikk/20210426_kariko_katalin_korrigalta_a_kormany_vakcina_elhalalozasok_tablazatat kariko valasza a propagandara, mandineres modon megvagva ,eldugva es hianyosan lekozolve

Karikó Katalin kiegészítette a kormány vakcinákról szóló táblázatát. A Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus szerint a táblázatban más adatot is fel kellett volna tüntetni.

Szerbiában más jött ki Hasonló kutatási eredmények érkeztek Szerbiából is, ami azért is jelent izgalmas összehasonlítási alapot, mert ott a Moderna kivételével pontosan ugyanezek a készítmények vannak használatban. Viszont az összehasonlíthatóságot nehezíti, hogy a megbetegedésekre vonatkozóan specifikus adatok jöttek az április 19-én közzétett adatoknál, míg a halálozásra vonatkozóan nem közöltek számokat. Abból a szempontból viszont tanulságos a Dobson Szabolcs, gyógyszertörténész, gyógyszerész, címzetes egyetemi docens által készített összefoglaló, hogy jól mutatja, a kórházba kerülés esélyét is jelentősen csökkentik a védőoltások: Szerbiában az AstraZeneca és a Pfizer-készítménye után sem regisztráltak olyat, hogy jelentős mennyiségű ember kórházba került volna koronavírussal a második oltás felvétele után. A Szputnyik esetében ez 0,1, a Sinopharmnál 0,2 százalék volt, ami épp fordított eredményt mutat a hazai felméréshez képest. A német-amerikai termék beadása után tüdőgyulladás is csak az érintettek 0,1 százalékánál alakult ki, míg a két vektorvakcinánál 0,3-0,3 százalék esetében fordult ez elő, itt a Sinopharm 0,7 százalékot mutat.